Ha egy címben 2 idegen (eredetű) szó szerepel, akkor tudod, hogy a cikk nagyon jó lesz. A sztori ott indul, hogy eszembe jutott, hogy milyen jó volna online marketinget végezni nemcsak ügyfeleinknek, hanem magunknak is. A következő gondolatom az volt, hogy készítsünk egy kvízt. Megírtam a kérdéseket és nagyjából az oldalt, plusz hozzá a több oldalra bontott sales page-t. A fejlesztőnk fölrakta, aztán pihengetett a dolog. Ám amikor megláttam Neil Patel gamifikációs cikkét, akkor tudtam, hogy ezt azonnal meg kell csinálnunk. Megcsináltuk. Mutatom az eredményeket, a felépítést és a kampány tervét – hogy te is megcsinálhasd. Szerintem dobj félre mindent és olvasd el a cikket.  

Kezdődött minden egy teszttel

  3 egyszerűnek gondolt kérdésre kellett válaszolni, és megtudhattad, hogy felkészültebb vagy-e, mint a marketingszakma. A kérdések az alábbiak:

• Mi a tartalommarketing?
• Miről szóljon a „Rólunk” aloldalad?
• Hány link van egy jó landing page-en?

Kitöltheted a tesztet itt. A teszt elkészítésénél komoly feladat, hogy ne legyen túl könnyű ugyan, de túl nehéz se. A kérdésekre könnyedén tud válaszolni az, aki rendszeresen olvas minket, ergo potenciális előfizető a magazinra – vagy találomra nyomogatta, és pont eltalálta. Az sem túlzás, hogy a marketingszakma 90%-a ezt nem tudná helyesen kitölteni. 2015-ben kijött az ArvaliCom felmérése arról, hogy a cégvezetők és hazai döntéshozók ismerik-e a tartalommarketinget, és nem. A felmérés reprezentativitása kérdéses lehet, ugyanakkor a hazai helyzet nem rózsás. De épp ezért kell a kreatív kontroll a szakma felett. (Heh.) A válaszok helyességétől függően látott az illető ugyanazon az oldalon (ez fontos: nem kell új oldalt betölteni) két továbblépési opciót. Ha 2 vagy 3 helyes válaszod volt, akkor: Ha 1 vagy 0 helyes válaszod volt: Figyeld meg, hogy e pillanatig 104-en megosztották.  

Mi történt eddig?

  Adott egy kis kvíz, ami igazi látogatómágnes. A kvíz azt ígéri neked, hogy valamit megtudsz magadról, illetve az ember vonzódik a kihívásokhoz – főleg akkor, ha valakinél jobb lehet (itt: a marketingszakmánál). Emlékezz az „Okosabb vagy, mint egy ötödikes?” műsorra, ami szintén nagy siker volt. A látogató megválaszolja a kérdéseket – ha a minimális szegmentálásunk (a kérdésre adott válaszok) alapján célcsoportbelinek ítéltük, akkor a több részre bontott sales oldalra küldtük a látogatót. Ez eddig sima ügy. Viszont ha sok választ rontott el, akkor megtiltottuk neki az előfizetést. A fordított pszichológiát nem kell bemutatnom – megadtuk a másik sales oldal linkjét, valamint a blog linkjét. És kicsit olvastunk a gondolataiban. Szerintem te sem örülsz annak, ha megmondják neked, hogy mit csinálhatsz és mit nem – és tényleg bicskanyitogató az, ha egy cég megtiltja neked a vásárlást (amihez joga van, amennyiben nem állami cég). Tehát ebbe az embertől függően eltérő intenzitású felháborodásba keményen belenyomtuk azt, hogy föl is lehet ám háborodni, hatalmas piros nyíl és Facebook-megosztás. E pillanatig a 3340 egyedi látogató 3,1%-a háborodott föl (vagy találta poénnak, és osztotta meg).  

Milyen salesoldalakra mehetett?

  Ezeket nem ragoznám túl, mert másik esettanulmányt (és több tesztet) készítünk még arról, hogy ha több oldalra bontod a sales page-t, akkor vajon nő-e a konverziód. A logika:

• minden kattintás egy pici elköteleződés, és minél több elköteleződést gyűjtünk, annál könnyebb lesz a terméket is megvásárolni
• nem tűnik olyan hosszúnak, tehát nem riaszt el
• könnyebb „félúton” vásárolni

Utóbbinál gondolok arra, hogy emberenként eltérő, hogy mennyi információra van szükségünk a vásárláshoz. Van, aki 1 bekezdés után „kész van”, és vásárolhat (ezért ott a gomb) – és van, aki nemcsak végigolvassa az oldalad, de még a neten is utánanéz. A klasszikus megoldás az, ha az oldaladra sok-sok CTA-t szórsz. A mi megoldásunk az, hogy több oldalra bontjuk. Az első oldal. A második oldal. A harmadik oldal. A negyedik (és végső oldal). Ha előfizetőnk vagy, akkor sok újdonságot nem találsz rajta.  

Nézzük a kampányt

Read More