Vége a netsemlegességnek? Magyarországon is adózni fog a Facebook? A hírügynökségek jutalékot fognak kapni a közösségi médiában megjelenő híreik után?

A szemed előtt alakul át az online világ, ám ezt nem hagyjuk szó nélkül. Hallgasd meg a friss podcastünket:

Tegyél minket a telefonodra, hogy mindig elsők között kapd meg az új adásokat.

Vajon Magyarországon is adót fizet majd a Facebook?

A Facebook 2018-tól helyi értékesítési modellre vált, ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a reklámokból keletkező bevételeket nem a dublini nemzetközi székhely rögzíti, hanem a cég helyi irodái.

Nemzetközi tudósítások szerint a Facebook körülbelül 30 Egyesült Államokon kívüli országban fog adót fizetni a tevékenysége után. Magyarországon viszont nincs képviselete a Facebooknak (van amúgy Hollandiában, Németországban, Belgiumban, Írországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Svédországban és Lengyelországban). Ahol nincs helyi iroda, ott minden marad a régiben (vagyis: nem ott adózik a Facebook).

A Facebook bízik abban, hogy az új struktúra nagyobb átláthatóságot ad. A háttérben egyelőre főleg a nemzetközi felháborodást látjuk, mert a cég hiába termel egyre nagyobb bevételeket, adót csak elvétve fizet.

A Forbes a Magyar Reklámszövetség adatai alapján úgy becsüli, hogy a teljes magyar reklámtorta 22%-a a 2 hirdetési óriásnál (Facebook és Google) landol, a teljes adókiesés 10-15 milliárd forintra becsülhető.

A Google magyar online lapokat díjazott

A Népszava, az Index és a Magyar Jeti is nyert a minőségi online újságírás támogatására megalkotott Google DNI-on. A Google DNI Innovation Fund olyan európai projekteket támogat, amelyek technológiai fejlesztéseken alapulnak.

A Népszavát kiadó XXI. Századi Média és az AGL Group közös pályázatát 78 millió forinttal támogatta a Google, mégpedig egy tényfeltáró újságíróknak szánt automatikus információgyűjtő eszköz és szolgáltatás fejlesztése miatt.

A 444.hut kiadó Magyar Jeti egy testreszabható reklámblokkóval hozott el díjat, az Index pedig egy térképes eszközzel, amivel animált sztorikat készíthetnek a felhasználók. Magánszemélyként Korányi Dávid is nyert, aki gamifikáció bevonásával tenné aktív „news playerekké” a most passzív hírfogyasztókat.

A hírügynökségek forronganak a közösségi média miatt

9 európai hírügynökség közös közleményben követeli, hogy a legnagyobb internetes cégeket kötelezzék szerzői jogdíj megfizetésére az általuk megosztott híranyagok után.

Idézet a kiáltványból:

„A Facebook lett a világ legnagyobb médiavállalata, de sem a Facebooknak, sem a Google-nek nincs saját szerkesztősége. Nincsenek Szíriában dolgozó újságíróik, akik az életüket kockáztatják. Nincs helyi kirendeltségük Zimbabwéban, hogy tudósítsanak Mugabe visszavonulásáról. Nincsenek szerkesztőik, akik ellenőrzik és jóváhagyják a terepen dolgozó riportereik által beküldött anyagokat. Az információ szabad áramlása elvileg az internet egyik nagy győzelme. De ez csak egy mítosz. A lánc végén ott vannak azok, akik temérdek pénzt költenek tömegtájékoztatásra.”

A kiadók szerint az emberek nemcsak a kapcsolattartásra, hanem a hírek kedvéért is használják a Facebookot, ami így más cégek és emberek munkájával kaszál nagy pénzt.

Amerikában eltörölték a netsemlegességet

Az FCC, vagyis az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága három republikánus igen és két demokrata nem után a netsemlegesség eltörlését javasolta.

A netsemlegesség lényege az, hogy a netszolgáltatók nem állíthatják le vagy lassíthatják bizonyos tartalmak hozzáférését, valamint nem részesíthetnek előnyben fizetség (vagy bármilyen ellenszolgáltatás) ellenében egyes tartalomszolgáltatókat, amelyek így gyorsabban jutnának el a végfelhasználókhoz. Mindenkinek ugyanolyan feltételeket kell biztosítani, a YouTube nem kaphat pl. gyorsabb hozzáférést a Vimeo kárára.

Ajit Pai javaslata szerint „…a szövetségi kormány felhagy az internet mikromenedzselésével… az FCC azt követeli meg a netszolgáltatóktól, hogy tevékenységük átlátható legyen úgy, hogy a fogyasztók a számukra legjobb szolgáltatást tudják megvenni…”. Ajit Pai szerint a netsemlegesség eltántorítja a netszolgáltatókat a beruházásoktól, amelyek révén jobb és gyorsabb hálózati elérést kínálhatnak az ügyfeleknek.

A döntés hatalmas vitát eredményezett és rengetegen tüntettek ellene. Az ellenzők szerint az erősebb, több pénz kifizetésére képes cégek versenyelőnyhöz jutnának (az újakkal szemben szinte mindig). Ellenzik amúgy a lépést a tartalomszolgáltatók és a médiavállalatok, sőt, maguk a netszolgáltatók is.

[msz_checklist_59_urlap title=”59 lépéses checklist a tökéletes (és hatékony) hírleveledhez” body=”Nem az számít, hogy elvileg és más piacon mi működik, hanem az, hogy a te listádon a te hírleveidben mi adja el a te termékeidet. Viszont az alábbi lista azonnal megnöveli a hatékonyságodat. Hová küldhetem?” notice=”*A csekklista megrendelésével egyben elfogadod, hogy a továbbiakban e-maileket fogadj a marketingszoveg.com-tól. A további e-mailekről való leiratkozás bármikor lehetséges. Adataidat  harmadik félnek nem adjuk ki. Adatkezelőként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH-61059/2012. számon tart nyilván minket.” image=”https://www.marketingszoveg.com/wp-content/uploads/2016/10/ebook_kep_1.png”]