Sok éven keresztül igaz volt, hogyha beírtál egy-egy keresési kifejezést a Google felületére, akkor 10 darab szöveges találatot kaptál. Nagyjából úgy mint itt.
A design persze változott évről évre, de a “10 kék link” igazsága öröknek tűnt.
Aztán jött Jennifer Lopez. És megváltozott minden.
Akármennyire is furán hangzik, tényleg J-Lo indította el azt a lavinát, aminek köszönhetően ma már alig lehet ráismerni a Google felületére. Hónapról hónapra jelennek meg az új „SERP feature-ök”. Mielőtt belemegyünk abba, hogy milyen tartalmi és vizuális megoldásokról van szó, menjünk vissza időben 2000-be, a Grammy-díjátadó-gálára.
J-Lo és az a bizonyos zöld ruha
A 2000-es Grammy-díjkiosztó-gálára Jennifer Lopez olyan zöld Versace ruhában jelent meg, ami egyszerre volt szép és merész. Fontos infó, hogy ekkor még bőven a közösségi média robbanása előtt voltunk, ennek ellenére nagyon sokan kezdtek el erről a ruháról beszélni. Online és offline egyaránt. Az emberi kíváncsiság pedig beindult, és sok százezren kezdtek el vadul keresni az adott ruhára.
Egészen konkrétan minden idők legnagyobb keresési trendjét produkálta a ruhával kapcsolatos kifejezések listája. Olyanokra kerestek mint:
- J. Lo dress
- Jennifer Lopez green dress
- J. Lo green dress
- Jennifer Lopez Grammy dress és így tovább.
A probléma viszont az volt, hogy 2000-ben még csak 10 szöveges link létezett a Google találati oldalán. Az emberek viszont egyértelműen a képre voltak kíváncsiak. Méghozzá erre:
Így született meg az a termék, ami ma Google Image Search-ként ismerünk. Eleinte csak szeparáltan lehetett a képekre keresni, majd egy idő után a képtalálatok megjelentek a szöveges találatokkal együtt is. Immáron vegyesen. Ez volt az a vízválasztó lépés, ami elindíott egy folyamatot. A Google ugyanis elindult azon az úton, hogy minél jobban kiszolgálja a keresési szándékot (angolul: search intent). Ezért pedig elkezdett átalakulni a Google-találatok felülete, és a különböző SERP feature-ök száma ugrásszerű növekedésnek indult. 2020 elején már közel 40 ilyen elemről tudunk, és ezek száma folyamatosan bővül.
És hogy ez most jó vagy rossz nekünk? Hamarosan kiderül.
SERP Feature-ök külföldön és itthon
Jelenleg 39 olyan SERP feature-t tartunk számon, amelyek valamilyen szempontból eltérnek a „hagyományos 10 kék linktől”. Ezekről a SERP-ekről a The Pitch blogján található egy részletes lista.
De mégis mik ezek a SERP-ek? Mi a funkciójuk? Hogy néznek ki? És miért jöttek létre egyáltalán?
A SEPR a Search Engine Result Page rövidítése, mozaikszava. Magyarul a „Google első találati oldalát” hívjuk így. Ide került fel régen 10 link. Ma pedig mikor mi.
Keresőoptimalizálás szempontjából ezek a SERP feature-ök kifejezetten hasznosak, hiszen sokkal gyorsabban és pontosabban szolgálják ki a keresési szándékot.
Hogyan alakították át a SEO-t a SERP feature-ök?
A hagyományos SEO-projektek jellemzően kulcsszókutatással indulnak. Itt kell meghatározni, hogy:
- Mire keresnek a felhasználók?
- Az adott kulcsszóra milyen választ és tartalmat akarunk adni?
Amint ez megvan, akkor elindulhat a tartalomgyártás.
A történet annyival bonyolultabb 2020-ban, hogy már nemcsak szöveg és text létezik, hanem vannak egyéb vizuális formátumok, videók, audio, 3D-s modellek is. Emellett nemcsak a tartalmak változtak meg, hanem az is, hogy ezekből mit és hogyan szolgál ki a Google.
Ha rákeresel a nyakkendőkötésre, akkor YouTube videókat fogsz találni:
Ha repülőjegyet akarsz nézni, akkor a Google Flights fog előjönni.
Ha a legjobb kutyát keresed, akkor már featured snippet jelenik meg egyből a „válasszal”.
Vagy itt a „legjobb whiskey” keresés angolul.
A Google szerint nem kérdés, hogy a legjobb whiskey az bourbon. Mert csak ezeket sorolja fel, sehol egy scotch.
Hol itt a probléma?
A probléma természete kettős.
- Egyrészt az a gond, hogy 2019 volt az első év, amikor a Google kevesebb organikus forgalmat terelt a világ összes weboldalára, mint az azt megelőző évben. Mióta elindult a keresőóriás, azóta évről évre folyamatosan nőtt a Google által terelt organikus forgalom. Egészen 2019-ig, amikor is csökkent ez a traffic 2018-hoz képest.
- Másrészt egyre erősödik a fizetett hirdetések száma és aránya.
Hogy megértsük ennek az okát és hátterét, érdemes utánanézni néhány statisztikának.
Az alábbi ábrán 3 nagy terület látható:
- kékkel az organikus kattintások átlagos aránya az USA-ban;
- magenta színnel a fizetett hirdetések;
- feketével pedig a „kattintásban nem végződő” keresések (zero-click searches).
Ha nem pillanatképet akarunk megörökíteni, hanem a folyamatot szeretnénk látni, akkor az alábbi ábra segít nekünk.
Itt azt látjuk, hogy évről évre nő a fekete aránya. Vagyis amikor az emberek keresnek, de nem kattintanak. És nő a magenta is, azaz a fizetett hirdetésekre történő kattintás. Vagyis ez a makrotrend.
De mi található a statisztikák mögött? Mire megy ki mégis az egész?
Növekednek a fizetett hirdetések
Így nézett ki például 2020 januárjában a „futócipő” kifejezésre a Google első találati oldala. A 10 linket nem is látjuk, mert bal oldalt 4 szöveges hirdetés jelenik meg, jobb oldalt pedig a Google Shopping-hirdetések.
Jól látható, hogy az above the fold (ATF) részen a Google keresések során nagyon sok kereskedelmi és tranzakciós célú kifejezésnél gyakorlatilag a fizetett hirdetések dominálják a SERP-et. Mióta megérkezett a Google Shopping Magyarországra is, azóta a helyzet még drasztikusabb. A hazai tapasztalatokról a PPC Pro blogján több szakember is összefoglalta a véleményét.
A hirdetések előretörése pedig azt is jelenti, hogy a SEO aránya és helye változik a marketingmixben. Lesznek olyan cégek és projektek, amelyek pusztán SEO-ból már nagyon nehezen fognak tudni megélni, mert a fizetett hirdetések „szétdominálják” a Google-találatokat, főleg a kereskedelmi kifejezések területén.
